Március 15 - Nemzeti ünnep
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a nemzeti identitás egyik alapköve. Társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítója, önvédelmi harcával a nemzeti mitológia részévé vált. Szerves része volt az 1848-as európai forradalmi hullámnak, azok közül viszont lényegében egyedül jutott el sikeres katonai ellenállásig.
Ezt ünnepeljük március 15.-én, amikor is a pesti radikális ifjúság vér nélkül érvényt szerzett az ún. 12 pontnak, amelyben megfogalmazták azon követeléseiket, melyeket elengedhetetlennek tartottak az említett polgári átalakuláshoz, és nemzeti identitáshoz.
Az óvodában is készülünk erre a napra, a gyerekek megismerik a történelmi eseményt, megalapozzuk és megerősítjük a hazaszeretetet, megismerik a történelmi mítoszt megteremtő személyeket, reprodukáljuk a huszárok életmódját. Nemzeti ünnepünkre vetítéssel, a Meseműhely huszáros előadásával, és zászló tűzéssel emlékezünk meg.
Víz világnapja - Március 22
"Víz!
Se ízed nincs, se zamatod, nem lehet meghatározni téged, megízlelnek,
anélkül, hogy megismernének. Nem szükséges vagy az életben:
maga az élet vagy."(Saint-Exupéry)
Bár bolygónk felszínének kétharmadát víz borítja, ennek csupán 2,5 százaléka édesvíz. Az álladó jég és hó formájába zárt (döntő) részt leszámítva, az édesvíz legnagyobb része a felszín alatt található, ezért különösen fontos a különböző réteg- és karsztvizek minőségének megóvása. A Föld teljes iható felszín alatti vízkészlete mintegy 10 millió köbmétert tesz ki, ami évszázadok, évezredek alatt halmozódott fel, és csupán egy töredéke újul meg a csapadék-utánpótlás révén. Magyarország ivóvízellátásának több mint 95 százaléka alapul ezeken a vízforrásokon.
Napjainkban több mint 1 milliárd ember nem jut egészséges és elegendő ivóvízhez, de becslések szerint néhány évtizeden belül már a földlakók kétharmadát érintheti ez a probléma. Elsősorban a fejlődő afrikai és ázsiai államokat sújtja a vízhiány. Évente mintegy 3,5 millióan halnak meg azért, mert egyáltalán nem, vagy rossz minőségű ivóvízhez jutnak.
Fontosnak tartjuk, hogy már az óvodás gyerekek ismerjék meg a jeles nap tartalmát. Óvjuk, védjük környezetünket, s ezen belül a Föld vízkészletét. Tudatosítjuk a gyerekekben a víz védelmének fontosságát és kialakítjuk a környezettudatos magatartást. Megismerkedünk a víz fogalmával, fajtáival, jelentőségével, felhasználásával, valamint a helyes fogyasztói magatartással. Kirándulunk a Malom tóhoz, Desedához, itt megfigyeljük a tó élővilágát.
Húsvét
A keresztények legfontosabb ünnepe, de a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak. A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Helyettesítő áldozatával megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. Az eredetileg zsidó ünnep (héber nyelven pészah) az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés.
Ismerkedünk a húsvéti ünnepkörhöz tartozó hagyományokkal és megőrizzük az általa képviselt értékeket:.komatálazás, locsolás, tojásfestés
Ünnephez kapcsolódó meséket, verseket és dalokat ismerünk meg, a fiúk titokban locsolóverseket is tanulnak.
Kipróbálunk különböző tojásfestési technikákat, találkozhatunk az igazi nyuszival is és a locsolkodás sem marad el!
Föld napja - Április 22
Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató 1970. április 22-én mozgalmat indított el a Föld védelmében. (Azóta az alternatív energiaforrások világhírű kutatója és szakértője lett.) Már mozgalmának megindításakor több mint 25 millió amerikai állt mögé, ma pedig szinte az egész Földre kiterjed az általa kezdeményezett mozgalom. Ezernél több szervezet vesz részt benne. Célja, hogy különféle akciókkal hívják fel a figyelmet a környezetvédelem fontosságára.
Megismerkedünk a Föld természeti környezetének megóvásával, megalapozzuk és fejlesztjük a gyermekek környezettudatos magatartását.
A gyerekekkel tapasztalatokat szerzünk a környezetvédelem mindennapi teendőivel kapcsolatosan (pl.: szelektív hulladékgyűjtés, növényültetés, magvak vetése, csíráztatása, palántázás, virághagymák ültetése, ágak hajtatása különböző körülmények között).
Megmutatjuk, hogy mit tehetünk mi magunk, hogy környezetkímélőbb módon éljünk.
Tudatosítjuk azt, hogy ha minden nap teszünk valami apróságot, tudatosan választunk, vásárolunk, közlekedünk, döntünk környezetünk fenntarthatósága érdekében, máris tettünk valamit a változásért.
Május első vasárnapja – Anyák napja
Erősítjük a gyermekekben az édesanyjukhoz, nagymamájukhoz fűződő kötődés, szeretet, tisztelet érzését. Keressük a szeretet kifejezésmódjait, átéljük az örömszerzés érzését. Fontos az ünnephez való pozitív érzelmi kötődésük megerősödése.
Családi fényképalbumot nézegetünk, közben beszélgetünk a család szerepéről, a család tagjairól és szerepükről, nevükről (megszólításuk-becenevük), tulajdonságaikról, rokoni kapcsolatok hierarchiájáról.
Verseket, énekeket tanulunk, ajándékot készítünk majd meghitt körülmények között személyes köszöntés keretében átadjuk ezeket.
Madarak és fák napja – május 10
"...évente egy nap szenteltessék a madarak és fák védelmében."
Ez az idézet Herman Ottótól, a sokoldalú magyar tudóstól származik, aki természettudományos munkássága mellett a magyarság hagyományos, ősi műveltségét, népi mesterségeit is kutatta és leírta. Ő alapozta meg a tudományos madárkutatást Magyarországon a Magyar Ornitológiai Központ megalapításával. Herman Ottó javaslatára 1906 óta a természet ünnepeként tartjuk számon május 10.-ét. Az emberek már ősidők óta különös vonzalmat éreznek a madarak és fák iránt. A "Madarak és Fák Napja" mégis az egész természet ünnepe, amikor mi, emberek azt ünnepeljük, hogy testvérei vagyunk minden élőlénynek a Földön.
Ismerkedünk a madarak testfelépítésével, hangjával, életmódjával, környezetével képen, filmen és természetes környezetben való megfigyelés közben az óvoda udvarán és kirándulás alkalmával. Megtekintjük az Erdők Háza kiállítását. Közösen fát ültetünk az óvoda udvarán.
Pünkösd
Húsvéthoz kapcsolódva pünkösd is mozgóünnep, amely május 10-e és június 13-a közé esik. Az ünnep elnevezése a görög pentekosztész, azaz "ötvenedik" szóból származik, ugyanis ez az ünnep a húsvét utáni 50. napon kezdődik. Pünkösd ünnepét a keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy Jézus mennybemenetele utána Szentlélek leszállt az apostolokra.
A Pünkösd nagyon sok ősi hiedelmvilágból eredő szokást megtartott. Alkalmasnak bizonyult a tavaszi és nyári napforduló ősi európai szokásainak és hiedelmeinek a továbbélésére. A legjellegzetesebb pünkösdi népszokások: az ügyességpróbákkal egybekötött pünkösdi királyválasztás, a lányok, legények (kisfiúk és kislányok) falufeljáró köszöntése (pünkösdölés), és a kislányok agrármágiával egybekötött köszöntése (pünkösdi királynéjárás). Az ünnephez énekes-táncos, dramatikus gyermekjátékok is kapcsolódhatnak. Ezeknél a játékoknál két játékos feltartott karral kaput formál, ez alatt haladnak át a többiek, a „Bújj, bújj zöld ág…” szövegmotívum is erre utal. A pünkösdi királyválasztással egybekötődött a férfivá avatás szertartása is. A legényeket ekkortól számították férfinak. A májusfát ekkor állították sok helyen, máshol ekkor „táncolták ki”.
Felelevenítjük a pünkösdhöz kötődő népszokásokat, mint a Pünkösdi király és királyné választása ügyességi versenyen játékokkal, bátorság próbával, találós kérdésekkel. Kitáncoljuk a májusfát, népzenére táncolunk, mulatunk.
Június első hete - Gyerekhét
Vidám, jó hangulatú eseményteli hét változatos programokkal: kirándulunk, kézműveskedünk, ugrálóvárazunk, arcot festünk, fagyi- partizunk, sportolunk eszünk iszunk mulatunk!
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a nemzeti identitás egyik alapköve. Társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítója, önvédelmi harcával a nemzeti mitológia részévé vált. Szerves része volt az 1848-as európai forradalmi hullámnak, azok közül viszont lényegében egyedül jutott el sikeres katonai ellenállásig.
Ezt ünnepeljük március 15.-én, amikor is a pesti radikális ifjúság vér nélkül érvényt szerzett az ún. 12 pontnak, amelyben megfogalmazták azon követeléseiket, melyeket elengedhetetlennek tartottak az említett polgári átalakuláshoz, és nemzeti identitáshoz.
Az óvodában is készülünk erre a napra, a gyerekek megismerik a történelmi eseményt, megalapozzuk és megerősítjük a hazaszeretetet, megismerik a történelmi mítoszt megteremtő személyeket, reprodukáljuk a huszárok életmódját. Nemzeti ünnepünkre vetítéssel, a Meseműhely huszáros előadásával, és zászló tűzéssel emlékezünk meg.
Víz világnapja - Március 22
"Víz!
Se ízed nincs, se zamatod, nem lehet meghatározni téged, megízlelnek,
anélkül, hogy megismernének. Nem szükséges vagy az életben:
maga az élet vagy."(Saint-Exupéry)
Bár bolygónk felszínének kétharmadát víz borítja, ennek csupán 2,5 százaléka édesvíz. Az álladó jég és hó formájába zárt (döntő) részt leszámítva, az édesvíz legnagyobb része a felszín alatt található, ezért különösen fontos a különböző réteg- és karsztvizek minőségének megóvása. A Föld teljes iható felszín alatti vízkészlete mintegy 10 millió köbmétert tesz ki, ami évszázadok, évezredek alatt halmozódott fel, és csupán egy töredéke újul meg a csapadék-utánpótlás révén. Magyarország ivóvízellátásának több mint 95 százaléka alapul ezeken a vízforrásokon.
Napjainkban több mint 1 milliárd ember nem jut egészséges és elegendő ivóvízhez, de becslések szerint néhány évtizeden belül már a földlakók kétharmadát érintheti ez a probléma. Elsősorban a fejlődő afrikai és ázsiai államokat sújtja a vízhiány. Évente mintegy 3,5 millióan halnak meg azért, mert egyáltalán nem, vagy rossz minőségű ivóvízhez jutnak.
Fontosnak tartjuk, hogy már az óvodás gyerekek ismerjék meg a jeles nap tartalmát. Óvjuk, védjük környezetünket, s ezen belül a Föld vízkészletét. Tudatosítjuk a gyerekekben a víz védelmének fontosságát és kialakítjuk a környezettudatos magatartást. Megismerkedünk a víz fogalmával, fajtáival, jelentőségével, felhasználásával, valamint a helyes fogyasztói magatartással. Kirándulunk a Malom tóhoz, Desedához, itt megfigyeljük a tó élővilágát.
Húsvét
A keresztények legfontosabb ünnepe, de a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak. A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Helyettesítő áldozatával megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. Az eredetileg zsidó ünnep (héber nyelven pészah) az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés.
Ismerkedünk a húsvéti ünnepkörhöz tartozó hagyományokkal és megőrizzük az általa képviselt értékeket:.komatálazás, locsolás, tojásfestés
Ünnephez kapcsolódó meséket, verseket és dalokat ismerünk meg, a fiúk titokban locsolóverseket is tanulnak.
Kipróbálunk különböző tojásfestési technikákat, találkozhatunk az igazi nyuszival is és a locsolkodás sem marad el!
Föld napja - Április 22
Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató 1970. április 22-én mozgalmat indított el a Föld védelmében. (Azóta az alternatív energiaforrások világhírű kutatója és szakértője lett.) Már mozgalmának megindításakor több mint 25 millió amerikai állt mögé, ma pedig szinte az egész Földre kiterjed az általa kezdeményezett mozgalom. Ezernél több szervezet vesz részt benne. Célja, hogy különféle akciókkal hívják fel a figyelmet a környezetvédelem fontosságára.
Megismerkedünk a Föld természeti környezetének megóvásával, megalapozzuk és fejlesztjük a gyermekek környezettudatos magatartását.
A gyerekekkel tapasztalatokat szerzünk a környezetvédelem mindennapi teendőivel kapcsolatosan (pl.: szelektív hulladékgyűjtés, növényültetés, magvak vetése, csíráztatása, palántázás, virághagymák ültetése, ágak hajtatása különböző körülmények között).
Megmutatjuk, hogy mit tehetünk mi magunk, hogy környezetkímélőbb módon éljünk.
Tudatosítjuk azt, hogy ha minden nap teszünk valami apróságot, tudatosan választunk, vásárolunk, közlekedünk, döntünk környezetünk fenntarthatósága érdekében, máris tettünk valamit a változásért.
Május első vasárnapja – Anyák napja
Erősítjük a gyermekekben az édesanyjukhoz, nagymamájukhoz fűződő kötődés, szeretet, tisztelet érzését. Keressük a szeretet kifejezésmódjait, átéljük az örömszerzés érzését. Fontos az ünnephez való pozitív érzelmi kötődésük megerősödése.
Családi fényképalbumot nézegetünk, közben beszélgetünk a család szerepéről, a család tagjairól és szerepükről, nevükről (megszólításuk-becenevük), tulajdonságaikról, rokoni kapcsolatok hierarchiájáról.
Verseket, énekeket tanulunk, ajándékot készítünk majd meghitt körülmények között személyes köszöntés keretében átadjuk ezeket.
Madarak és fák napja – május 10
"...évente egy nap szenteltessék a madarak és fák védelmében."
Ez az idézet Herman Ottótól, a sokoldalú magyar tudóstól származik, aki természettudományos munkássága mellett a magyarság hagyományos, ősi műveltségét, népi mesterségeit is kutatta és leírta. Ő alapozta meg a tudományos madárkutatást Magyarországon a Magyar Ornitológiai Központ megalapításával. Herman Ottó javaslatára 1906 óta a természet ünnepeként tartjuk számon május 10.-ét. Az emberek már ősidők óta különös vonzalmat éreznek a madarak és fák iránt. A "Madarak és Fák Napja" mégis az egész természet ünnepe, amikor mi, emberek azt ünnepeljük, hogy testvérei vagyunk minden élőlénynek a Földön.
Ismerkedünk a madarak testfelépítésével, hangjával, életmódjával, környezetével képen, filmen és természetes környezetben való megfigyelés közben az óvoda udvarán és kirándulás alkalmával. Megtekintjük az Erdők Háza kiállítását. Közösen fát ültetünk az óvoda udvarán.
Pünkösd
Húsvéthoz kapcsolódva pünkösd is mozgóünnep, amely május 10-e és június 13-a közé esik. Az ünnep elnevezése a görög pentekosztész, azaz "ötvenedik" szóból származik, ugyanis ez az ünnep a húsvét utáni 50. napon kezdődik. Pünkösd ünnepét a keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy Jézus mennybemenetele utána Szentlélek leszállt az apostolokra.
A Pünkösd nagyon sok ősi hiedelmvilágból eredő szokást megtartott. Alkalmasnak bizonyult a tavaszi és nyári napforduló ősi európai szokásainak és hiedelmeinek a továbbélésére. A legjellegzetesebb pünkösdi népszokások: az ügyességpróbákkal egybekötött pünkösdi királyválasztás, a lányok, legények (kisfiúk és kislányok) falufeljáró köszöntése (pünkösdölés), és a kislányok agrármágiával egybekötött köszöntése (pünkösdi királynéjárás). Az ünnephez énekes-táncos, dramatikus gyermekjátékok is kapcsolódhatnak. Ezeknél a játékoknál két játékos feltartott karral kaput formál, ez alatt haladnak át a többiek, a „Bújj, bújj zöld ág…” szövegmotívum is erre utal. A pünkösdi királyválasztással egybekötődött a férfivá avatás szertartása is. A legényeket ekkortól számították férfinak. A májusfát ekkor állították sok helyen, máshol ekkor „táncolták ki”.
Felelevenítjük a pünkösdhöz kötődő népszokásokat, mint a Pünkösdi király és királyné választása ügyességi versenyen játékokkal, bátorság próbával, találós kérdésekkel. Kitáncoljuk a májusfát, népzenére táncolunk, mulatunk.
Június első hete - Gyerekhét
Vidám, jó hangulatú eseményteli hét változatos programokkal: kirándulunk, kézműveskedünk, ugrálóvárazunk, arcot festünk, fagyi- partizunk, sportolunk eszünk iszunk mulatunk!